Be kell valljam, az enyém elég szűkös, de már tágítom!
Ma reggel mikor felébredtem, szomorúan láttam, esik az eső odakint. Azt gondoltam, jaj de kár, futni akartam menni… de így nem lehet.
A Párom, aki szívesen fut esőben elment, én meg el kezdtem gondolkodni ezen. Végül is mi történhet, ha elmegyek? Legfeljebb kevesebbet futok, kicsit vizes leszek… gondoltam, és teszek el sapkát is! Kicsit kínlódva öltöztem, úgy éreztem, milyen hülye dolog, hogy önként teszem ki magam ilyen kellemetlenségnek.
De győzött a kíváncsiságom!
Mire a tóhoz értem, már csak szemerkélt. A futó körön nem láttam a szokásos arcokat sem, teljesen egyedül voltam… És ekkor valami csodálatos érzés vett erőt rajtam, igen, megcsináltam! Mások biztos ugyanígy vívódtak és végül is otthon maradtak, én meg kiléptem jócskán a komfort zónámból és eljöttem futni +7 fokban! A szokásos adagom most is teljesítettem, ami egy gyakorlott futónak bizonyára meg se kottyant volna, de nekem ez nagy dolog volt. Nagyon büszke voltam, hiszen most önkéntesen hoztam magam szokatlan, stresszes helyzetbe! De a végkifejlet teljesen más lett, mint amikor az élet taszigál a komfort zónámon kívülre. Élveztem a helyzetet, és eszembe jutott, mostanában egyre gyakrabban lépem át a határt és teszek olyan dolgokat, amire korábban nem vállalkoztam volna. Azt érzem, ezek a próbák megeddzenek, és egyre kevésbé viselnek meg most már a kívülről jövő változások is.
Te szoktad próbálgatni a határaidat?
És hol itt a kapcsolat a stresszel?
Hát az ismeretlen megtapasztalásánál! Ilyen esetekben a szervezetünk kibillen az egyensúlyából, de nem úgy reagál mint a negatív stressz esetén, hogy negatív tüneteket okoz. A testünk ilyenkor turbóra kapcsol és beindítja a megküzdéshez szükséges reakciókat és a siker után megerősödve kerül nyugalmi állapotba.
Kicsit megázva értem haza és rájöttem, klassz dolog esőben futni! Ha nem próbálom ma ki, soha nem tudom meg!
Ne keressük mindig a langyos középutat, néha, mikor előnyünkre válhat, merjünk kicsit tágítani azon a bizonyos komfort zónán, had legyen nagyobb hely benne! Eddzük előre, hiszen a mindennapok során sokszor kerülünk ilyen helyzetekbe, csak nem önszántunkból!
Bekecs Szilvia, természetgyógyász, Bowen® alkalmazó
A szívem mélyén mindig arra vágytam, hogy az egészséggel foglalkozzak. Először magammal kezdtem, már vagy 20 éve. Megreformáltam a táplálkozásomat és a mindennapjaim részévé tettem a mozgást, a jógát. Jártam masszázsra, gyógytornára és kineziológushoz, és megtanultam meditálni. Ma már 7 éve természetgyógyász vagyok és folyamatosan tanulok, csakis a legjobbaktól. Ezt a tudást és tapasztalatot adom át a kezelések közben és az online tanfolyamokon is.